A magyar hitelpiac már sok meglepetéssel állt elő ezidáig is. Volt már minálunk devizahitel, valóraváltó hitel, kettő az egyben hitel, japán jen alapú hitel, volt és van itt már mindenféle hitel. A lényegük ugyanaz: a bank jó magas kamatra pénzt kölcsönöz az ügyfélnek, az meg – szerencsés esetben – fizet.
Tízmillió forintra bírságolta az Erste Bank Hungary Zrt.-t a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), mert a hitelintézet a végtörlesztési űrlapjában tévesen tüntette fel, hogy az ügyfeleknek “az igény bejelentésére december 30-ig egyszer van lehetőségük – közölte a PSZÁF az MTI-vel pénteken.
A rendszeresen törlesztő hiteladósok fizetik meg annak az árát, hogy az úgynevezett lakossági passzív adósok, – akik időközben fizettek – március 31-ig lekerülnek a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) “feketelistájáról”, az úgy nevezett BAR-listáról.
A kormány megvenné, a Bayerische Landesbank pedig eladná az MKB Bankot – olvasható a Figyelő mai cikkében. Úgy tudni azonban, az árban egyelőre nagy az eltérés a felek között, a bajor tartományi bank egymilliárd euró alatt nem válna meg leányától, Orbán Viktor viszont 300 millió eurónál többet nem adna érte (ez nagyjából 84 milliárd forint).
A hetilap úgy tudja, az MKB-székház falai között már készülődnek az állami létre, bár ezt a forgatókönyvet még nem kell készpénznek venni. A tranzakció akár már jövő tavasszal lebonyolódhat, ezzel vélhetően nem direkt állami tulajdonba, hanem egy állami intézmény, például az MFB tulajdonába kerülne a bank. Az is előfordulhat, hogy az állam nem teljes, “csupán” többségi tulajdonhányadot szerezne.
Nem változtatta az irányadó kamatot mai ülésén a monetáris tanács. A kamatcsökkentés helyett ezúttal az emelés vetődött fel, mivel a hétvégi eseményeknek köszönhetően megint kiújult a bizonytalanság a magyar deviza és tőkepiacon. A döntés végül az elemzői konszenzusnak megfelelően a kamatszint helybenhagyása lett 5.25%-on.
A hiteligénylő a kölcsönszerzõdés megkötése után adóssá válik.
A bank meghatározott paraméterek alapján (jövedelem, kiadások, fedezet, hitel összege, stb.) osztályozza a hitelt igénylő ügyfeleket. Így próbálva előre megállapítani, hogy melyik hitel, mekkora kockázattal jár ügyfélrészről a banknak.
Központi Hitelinformációs Rendszer KHR (BAR lista) A bankok a késedelmesen fizetõ rossz adósaik (kezesek is) adatait megküldik egy központi nyilvántartásba (Központi Hitelinformációs Rendszer=KHR, régebben BAR). A késedelem kritériuma, ha az adós min. 3 hónapig nem fizeti a törlesztését, illetve a ki nem fizetett tartozás meghaladja a mindenkori minimálbér összegét. Aki egyszer bekerült az adósnyilvántartásba, csak akkor kerül ki onnan, ha a hitel törlesztésétõl számítva 5 év eltelt. A kezesek akkor kerülnek be a nyilvántartásba, ha a bank felszólította õket az adós helyetti fizetésre és ezen kötelezettségüknek nem tettek eleget.
Az a személy, aki a az adóssal együtt vállal visszafizetési kötelezettséget, és aki lehet pl. az adós házastársa vagy élettársa.
Az alapkamat egy adott ország központi bankja, az úgynevezett Jegybank által irányadó kamatként megállapított kamat. Ez az irányadó kamatszint, amely alapvetően befolyásolja a betéti és hitelkamatok aktuális szintjét.