Fatér Gyula hangsúlyozta: nemzetgazdasági szempontból is fontos a jelzálogpiac forinthitelek felé terelése, csökkent az alapkamat, így kedvező a bankok lehetősége arra, hogy a jövőben növeljék a forintalapú kölcsönök arányát.
A devizahitelek nemrég felmerült forintosításával kapcsolatban a szakember elmondta: kevés még az információ ahhoz, hogy érdemben meg lehessen ítélni a leendő kormány nemzetgazdasági miniszterének javaslatát, amely szerint segíteni és ösztönözni kell, hogy a devizahitelesek forintra váltsák át fennálló devizakölcsöneiket.
A lakáshitelek állománya az uniós országokban átlagosan a GDP 49,8 százalékát éri el, Magyarországon ez az arány 14 százalék. Az uniós tagállamokat tekintve ez a mutató igen jelentős eltéréseket mutat, míg például Hollandiában a GDP-hez viszonyítva a lakáshitelek aránya mintegy 100 százalék, Dániában 90-95 százalék, az Egyesült Királyságban is 80-85 százalékot tesz ki, addig a közép-kelet-európai országok többségében még a magyar arányt sem éri el ez a mutató.

“Van hová fejlődnünk, kedvező konstrukciókkal, lehetőleg hazai valutában nyújtott kölcsönökkel a közép-kelet-európai államok jelentős bővülés elé néznek ezen a téren” − hangsúlyozta a banki vezető. Fatér Gyula szerint elengedhetetlen az is, hogy növeljék a hazai megtakarításokat. A lakáshitelek esetében az eddigi erőteljes devizakitettséget csökkenteni kell, a hazai jelzálogpiac már emiatt is jelentős átalakulás előtt áll.

Paragi Zoltán, a Budapest Bank hitelezési vezetője kifejtette: a bank a lakossági megtakarítások növelésének, illetve a jelzáloghitelezés bővítésének párhuzamos célja érdekében új, Nagy-Britanniában már működő jelzáloghitel-konstrukciót vezet be. Ennek lényege, hogy minden, a termékhez kapcsolódó folyószámlán elhelyezett megtakarítás után napi kamatkedvezményt számol el a bank. Ennek révén, a megtakarítások eredőjeként féléves periódusonként csökkenti a pénzintézet az ügyfél tőketartozását.