A Budapest Alapkezelő szakértői szerint a magyar gazdaság idén recesszióban lesz, egyedül az export teljesít kedvezően. A pozitív külső egyensúly ellenére a nagy külső adósság sérülékennyé teszi az országot – húzta alá a befektetési igazgató. Ha a privátszektor és az állam külső adósságát együtt számoljuk, akkor annak összege eléri a magyar GDP 160 százalékát – fűzte hozzá.

Duronelly Péter szerint a beruházások visszaesésése  várhatóan 5 százalékot ér el 2012-ben, az éves infláció pedig 5 százalék fölött lesz.

Kiemelte: a jelenlegi feltételek mellett a magyar államadóság-pálya nem finanszírozható, de ezzel egyelőre a magyar gazdaságpolitika nem számol. Úgy vélte: az ország külső megítélésében, a kamatfelárak és a CDS-árazásában nem az ország folyó fizetési mérlegének alakulása, sokkal inkább a magas külső adósság játszik meghatározó szerepet.
Aláhúzta: a magyar állampapírok hozama a mérlegproblémák, a magánszektor és az állam együttesen hatalmas külső adóssága miatt magas és magasan van a magyar CDS felár.

Kifejtette: ha a mostani trendek esetleg megfordulnának, és a feltörekvő piacok állampapírjaiba fektető alapokba a jelenleginél kevesebb tőke áramlana, az nagy gondot jelentene a magyar államadósság finanszírozásában is. Ha egy ilyen esetben az ország nem rendelkezik egy védőhálóval, “akkor elszállunk, mint a győzelmi zászló” – mondta maliciózusan Duronelly Péter.

forrás: MTI

A hatóság a jövőben különböző mutatók alapján pontosítja majd most közzétett irányelveit, emellett a pénzintézeteket arra buzdítja, hogy azok saját maguk értékeljék és osztályozzák ügyfeleik üzleteinek környezetre és társadalomra gyakorolt hatását. Azt egyelőre nem részletezték, ezt milyen irányvonalak mentén tartják elképzelhetőnek.

A pénzintézeteknek a jövőben az általuk finanszírozott külföldi befektetések kezelésén is szigorítaniuk kell, biztosítva azt, hogy azok megfelelnek-e a célországban érvényes környezeti, egészségügyi és biztonsági szabályoknak – véli a CBRC. Ez azért különösen fontos, mert a kínai külföldi befektetések volumene évről évre nő, a kínai cégek környezettudatossága azonban nemzetközi összehasonlításban még éretlen.

A “zöld hitelek” terén ugyanakkor már érezhető a trendváltás. A kínai fejlesztési bank tavaly összesen 658 milliárd jüan (23 ezer milliárd forint) értékben finanszírozott környezetvédelmi, energiabarát projekteket, ami az összes hitelezés csaknem 13 százalékát jelenti.

forrás: MTI

A pénzintézet 2011 decemberében és hétfőn küldött leveleiben ultimátumot adott: 10 milliárd forint értékű, egyösszegű kötvényvisszaváltás megvalósítása esetén hajlandó változtatni a közte és az önkormányzat között lévő szerződés feltételein. Ez a 2006-ban kibocsátott, akkor 12 milliárd forint értékű kötvény közel tízéves törlesztésének felel meg – áll a politikus MTI-hez eljuttatott közleményében.

Lázár János szerint az Erste Bank ultimátuma irreális, megvalósíthatatlan. Nincs olyan magyar önkormányzat, amely 10 milliárd forint szabadon felhasználható készpénzzel rendelkezik. A bank nyilvánvalóan visszaél erőfölényével a devizaárfolyam ingadozása miatt kiszolgáltatott helyzetben lévő, gyenge önkormányzattal szemben, ugyanazt teszi, mint a lakáshiteleik megnövekvő törlesztőrészleteivel küzdő magyar polgárokkal tette.

A politikus rámutatott, a város a hatályos szerződésnek megfelelően megkezdte a 2006-ban kibocsátott kötvény kamat- és tőketörlesztését, sem elmaradása, sem tartozása nincs a bank felé, mindezek ellenére a pénzintézet által adott ultimátum egyértelmű jelzés arra: “a hódmezővásárhelyi polgárok közössége nem partner, hanem adós az Erste Bank számára”, akiket nem segíteni, hanem sarcolni kell.

Az önkormányzat álláspontja szerint egy egész Európát sújtó nemzetközi pénzügyi válság idején a bankoknak is részt kell venniük a kárenyhítésben, a terhek viselésében, fokozottabban együtt kell működniük ügyfeleikkel annak érdekében, hogy a közöttük lévő üzleti viszony mielőbb és mindkét fél számára elfogadható mértékű veszteség mellett rendeződjön. Ausztriában minden bizonnyal ez így is történik.

Lázár János közölte, a város közgyűlésétől a csütörtöki ülésen azt fogja kérni, hogy a testület soron kívüli sürgősséggel tárgyalja meg a kialakult helyzetet, és alakítsa ki álláspontját, melyre javaslatot tesz.

A hódmezővásárhelyi önkormányzat tavaly december 29-én fordult levélben az Erste Bankhoz a 2006-ban zárt körben kibocsátott svájci frank alapú kötvény kapcsán keletkező árfolyamveszteség megosztását kérve a pénzintézettől. Az önkormányzat 2006-ban 694 darab 100 ezer svájci frank névértékű kötvényt bocsátott ki. Az akkor 173,41 forintos árfolyamhoz képest decemberben a svájci frank árfolyama meghaladta a 251 forintot.

forrás: MTI

A cég becslése szerint a tavalyi negyedik negyedévben az előző azonos negyedévvel összevetve a világgazdaság GDP-értéke valószínűleg csak 2,2 százalékkal nőtt, jóllehet “kezdetben még úgy tűnt”, hogy az így számolt éves globális GDP-növekedés elérheti a 3,7 százalékot.

A JP Morgan közgazdászai a jelenlegi kilátások alapján azzal számolnak, hogy a tavalyi negyedik negyedévvel összevetve az idei utolsó három hónapban is 2,2 százalékkal lesz magasabb a világgazdasági szintű GDP-érték.

A ház előrejelzése szerint ha a világgazdasági növekedés újból lendületbe is jönne az idén, élénkítve a világkereskedelmet és a kockázatvállalási hajlamot, a globális devizatartalék ebben az esetben is legfeljebb “mérsékelt” ütemben, 10 százalékkal gyarapodna, ami azt jelentené, hogy a tartalékok összege 2012 végére valamivel 11.500 milliárd dollár fölé emelkedne.

A JP Morgan adatai szerint tavaly októberben a globális devizakészletek összértéke 10.300 milliárd dollár volt; ebből 8200 milliárd jutott a felzárkózó térségi országokra, ezen belül Kína tartalékai 3300 milliárd dollárnak feleltek meg.

A ház kimutatása szerint a dollár részaránya a globális devizatartalékokban a hosszú távú folyamatoknak megfelelően változatlanul kétharmad körül mozog. Az elemzés szerint a dollár aránya a tavalyi harmadik negyedévi adatok alapján 64,8 százalék, az euróé 27 százalék, az angol fonté 4,1 százalék, a japán jené 4,0 százalék, a svájci franké 0,1 százalék volt.

forrás: MTI

Tavaly év végére megközelítette a százezret a fix árfolyamon végtörlesztő családok száma. A végtörlesztés céljára fordított hitelkiváltó forinthitelek száma majdnem elérte a 17 ezret – derül ki a PSZÁF összesítéséből.

Tavaly szeptember 29. és december 31. között 94 337 darab devizaalapú ingatlancélú kölcsön fix árfolyamú végtörlesztése történt meg a pénzügyi szektorban a kereskedelmi bankoknál, szövetkezeti hitelintézeteknél és pénzügyi vállalkozásoknál a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (PSZÁF) beküldött piaci adatok alapján.

A már teljesített végtörlesztések piaci árfolyama 642,1 milliárd forint volt, azonban az ügyfeleknek fix árfolyamon ebből csak 468,0 milliárd forintot kellett kifizetni. A kettő különbözete, azaz mintegy 174 milliárd forint volt december végéig a pénzügyi intézmények vesztesége. A ténylegesen végtörlesztett fogyasztókkal párhuzamosan év végéig jelentősen nőtt a végtörlesztési szándékukat bejelentő ügyfelek aránya is: ezek szerződéseinek száma és ingatlancélú hiteleik volumene mintegy kétszerese a már végtörlesztettekének. Ez jelentős bizonytalansági tényező a hitelező szektornak az elkövetkező időszakban.

A már kifizetett fix árfolyamú végtörlesztések 97 százaléka svájci frank alapú ingatlancélú hitelhez kötődött, az euró és a japán jen alapú kölcsönök száma 1, illetve 2 ezerre rúgott. A végtörlesztés kapcsán visszafizetett ingatlanhitelek átlagos összege 5,0 millió forint volt, s a legtöbb hitelt a kereskedelmi bankoknak végtörlesztették az ügyfelek. A bankoknál és a takarékszövetkezeteknél egyaránt a teljes hitelállomány valamivel több, mint egytizedét fizették vissza. A pénzügyi vállalkozásoknál 8,5 millió forint volt a végtörlesztett ingatlancélú hitelek átlagos nagysága, de csak az állomány 5 százalékánál történt visszafizetés.

2011 folyamán a fix árfolyamú végtörlesztésekhez szükséges forrás döntő részét, több mint 80 százalékát az ügyfelek saját megtakarításaikból teremtették elő. A hitelintézetek tavaly december végéig 16 865 darab hitelkiváltó forinthitelt folyósítottak e célra, amelyek együttes összege megközelítette a 88,5 milliárd forintot. Ezen belül a takarékszövetkezetek által nyújtott forinthitelek száma 4 864 darab, teljes összege pedig 25,1 milliárd forint volt.

Az összes folyósított hitelkiváltó forinthitel közül 43,0 milliárd forintot a pénzügyi szervezetek saját korábbi adósaiknak, 45,5 milliárd forintot viszont más pénzügyi szervezet adósainak nyújtottak. Miközben a hitelkiváltó forinthitelek átlagos összege 5,3 millió forint volt, ehhez képest különösen magas, 18,6 millió forint volt a pénzügyi vállalkozások által e célra nyújtott hitelek átlagos mértéke.

forrás: PSZÁF

Első lépésként meg kell növelni a munka költségeit: nyersanyagárak, munkabér, szociális juttatások. Ebben jó partnerek lehetnek a szakszervezetek, amenniyben nem kérnek túl nagy béremelést, valamennyit azonban igen.
Második lépésként el kell érni, hogy a megnövelt költségeket a cég leírhassa nyereségéből azaz adómentessé tehesse. Minden évben egyre nagyobb összget írhat le a vállalat.
Harmadik lépésként meg kell emelni a management fizetését, bónuszait. Egyrészt azért, hogy ne pofázzanak, másrészt azért, hogy ezen kiadásokat is le lehessen írni az adóból.
Negyedik lépésként meg kell teremteni az ipari és pénzügyi lobbi szövetségét. A bankárok iparvállalatokat vesznek, az ipari vállalatok pedig banki részvényeket. Strómanokon keresztül.
Ötödik lépésként mesterséges igényt kell kreálni az általunk gyártott termékre, szolgáltatásra, mind lakossági mlnd közösségi szinten. Erre jó a sajtó.
Hatodik lépésként, mikor a fogyasztás beindult, emelni kell a termékek, szolgáltatások árát, valamint csökkenteni a munkabérek reálértékét, hogy a munkavállalók egyre nagyobb áldozatokra kényszerüljenek a fogyasztási színvonal fenntartása érdekében.
Hetedik lépésként ,mikor a bérből élő már nem bír fizetni, hitelezési hullámot kell elindítani. A nyersanyagköltségeket pedig folyamatosan növelni. A köztestüleket is bele kell hajszolni a hitelfelvételbe. A hitelt pedig olyan felételekkel kell nyújtani, hogy biztosan ne tudja fizetni a kedves balek.
Nyolcadik lépésként az eladósodott embereknek újabb hiteleket kell nyújtani. Az eladósodott magánember kevesebbet fizet az államnak, előbb-utóbb tehát az állami szféra is úszni fog az adósságban. Utolsó lépés: a nemzetközi szervezeteken keresztül hitelt nyújtunk az államnak.

Rosenthal úr mindezt őszintén elmondta, feltárta, vagy inkább: arrogánsan eldicsekedett vele. A haverjainak ez nem tetszett. Mert a pénzügyi rendszer nem az őszinteségen alapul. Az nem való oda.

Nagyon vigyázni kell, hogy társas vállalkozásnak ne legyen semmiféle adó- és egyéb tártozása, mert előfordulhat, hogy- kegyelet ide, kegyelet oda- a hatóságok rögtön zár alá vehetik az elhunyt tulajdonostárs tulajdonrészét. Igaz lehet ez a bankokra is: ha a cég nem fizette pontosan a hitel törlesztőrészleteit, a végrehajtási eljárás során sor kerülhet az elhunyt tulajdonos részének megfelelő összeg lefoglalására. De a hagyatéki eljárás során is adódhat bonyodalom: zár alá vehetnek az elhunyt társ tulajdoni százalékának megfelelő számlapénzt is- s akkor miből fizeti a cég a hitel törlesztőrészletét?
Ezek bizony, nem éppen örvendetes dolgok.

De még abban az esetben is, ha a vállalkozásnak nincs elmaradása, pontosan fizette a banki hitel részleteit, s az adóhatóságnál sincs “sara”, még abban az esetben is nehéz helyzetbe kerülhet a cég. Az életben maradt tulajdonosoknak ugyanis egyedül kell viselniük azt a munkát, személyi és anyagi ráfordítást, melyet korábban együtt vállaltak. Egy példa: van egy kétszemélyes fodrászattal és kozmetikával foglalkozó cég, ahol az elhunyt tulajdonos “vtte”a kozmetikai részt. Ha ő meghal, új kozmetikust kell felvenni, akár alkalmazottként, akár vállalkozóként. Ez pedig nem ugyanaz, mintha az alapító-tulajdonos végezné ezt a tevékenységet.

Ezért a profi pénzügyi tanácsadók aztt szokták javasolni, hogy két- vagy három személy tulajdonában lévő vállalkozások esetén kössenek biztosítást, méghozzá kockázati életbiztosítást. Kedvezményezettként pedig jelöljék be a céget. Így nem kerülnek akkora slamasztikába, ha kiesik egy szereplő. Igen ám, de nem mindegy, hogyan és miként kötk meg azt az életbiztosítást.

Az alapbiztosítás mellett mindenképp szerepeljenek az alábbi kiegészítők: baleseti halál, közlekedési baleseti halál, valamint a TB I-II. rokkantság. Utóbbit főként olyankor érdemes beletenni a biztosításba, ha a vállalkozás tulajdonosai maguk is végeznek fizikai tevékenységet, pl. kőműveskednek. Ha ugyanis egy aktívan dolgozó cégtulaj lerobban, és képtelen lesz a folyamatos munkavégzésre, ugyanakkora bajban lesz a vállalat, mint haláleset esetén. Az életben maradtakra nagyobb teher járul.

Ha pedig az egyik vezető meghal, s a cégnek van hiteltartozása, az adóhivatal felé ki lehet egyenlíteni a tartozás egy részét. Tudom, nem túl szép ilyet leírni-mondani, de egy körültekintő tulajdonosi struktúrának azzal is számolnia kell, hogy tragédia történik.

Vagy csak olyan banki hitelt fölvenni, melyet fizetni is tudnak…

forrás: hitel-forum.hu

Neil Shearing, a City egyik legnagyobb gazdasági-pénzügyi elemzőcége, a Capital Economics felzárkózó térségi főközgazdásza befektetőknek összeállított áttekintésében felidézi, hogy az osztrák felügyeleti hatóságok e hét eleji rendelkezése szerint a közép-kelet-európai piacon jelenlévő osztrák bankoknak már 2013 januárjára – a végső határidő előtt hat évvel – teljesíteniük kell a szigorított Bázel-III.-as tőkemegfelelési előírásokat, emellett biztosítaniuk kell, hogy keleti érdekeltségeik kinnlevőség-betétállomány rátája az új folyósítások esetében a jövő évtől nem haladhatja meg a 110 százalékot.
Shearing ez utóbbival kapcsolatban kiemeli, hogy a legtöbb kelet-európai piacon az osztrák bankérdekeltségek a 110 százalékos limit felett járnak, és bár a rendelkezés természetesen nem a már folyósított hitelek beszedését jelenti, a nagybani finanszírozási források szűkössége miatt azonban az új előírás azzal jár, hogy a hitelkondíciók “rendkívül szűkösek” maradnak, főleg Magyarországon és a Balkánon.

A Bázel-III.-as tőkefedezeti előírás teljesítési határidejével kapcsolatos rendelkezésről a Capital Economics vezető londoni elemzője úgy vélekedett, hogy az osztrák bankok tőkemegfelelési rátaemelésének egyik módja a keleti érdekeltségek finanszírozásának csökkentése. A kelet-európai leánybankok számára ez azt jelentené, hogy csökken a portfolióikban lévő nagy mennyiségű, rövid futamú adósság megújításának elsődleges refinanszírozási forrása.
Shearing szerint ebben a helyzetben a kelet-európai bankérdekeltségeknek két lehetőségük van: vagy más finanszírozási forrást találnak – szélsőséges esetben ez lehet akár a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is -, vagy még tovább szigorítják hitelezési kondícióikat.

A Capital Economics vezető térségi szakértője szerint mindazonáltal a közép-kelet-európai leánybankok el tudnák viselni azt is, ha az osztrák tulajdonos bankok kizárólag a keleti érdekeltségek finanszírozásának visszafogásával növelnék tőkemegfelelési rátáikat. A ház becslése szerint a tulajdonosi finanszírozás csökkenésének lehetséges mértéke a teljes banki vagyonérték 1-2 százalékát tenné ki Magyarországon, Romániában, Horvátországban és Csehországban, vagyis a leginkább érintett térségi piacokon.

A Capital Economics felzárkózó piaci főközgazdásza szerint azonban más nyugat-európai országok is követhetik Ausztria példáját. Emellett az is egyértelmű, hogy a nyugati tulajdonos bankok – szembesülve a hazai piacaikon fenyegető pénzügyi válság kockázatával – maguk is mind kevésbé hajlandók kiállni keleti érdekeltségeik mellett – áll Shearing elemzésében.
A cég vezető elemzője szerint az igazán nagy aggodalom forrása az a lehetőség, hogy az euróövezeti válság miatt befagy a bankközi piac – csakúgy, ahogy a Lehman Brothers amerikai bankcsoport három évvel ezelőtti összeomlása után történt -, és ha ez bekövetkezik, “halványnak tűnnek” egy újabb Bécsi Kezdeményezés esélyei.
A Bécsi Kezdeményezés alapján – amelynek kialakításában a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak (EBRD) és az IMF-nek kulcsszerepe volt – a Lehman csődjét követő piaci pánikhelyzetben a nyugat-európai bankok kötelezettséget vállaltak kelet-európai érdekeltségeik finanszírozásának fenntartására.
A Capital Economics néhány napon belül a második nagy citybeli ház, amely felhívja a figyelmet arra a kockázatra, hogy gyengülhet a kelet-európai bankérdekeltségek nyugati tulajdonosi finanszírozása.
A Fitch Ratings – a legnagyobb európai hitelminősítő – befektetők számára a héten összeállított átfogó elemzésében is az állt, hogy az euróövezeti bankokra egyre nagyobb pénzügyi nyomás nehezedik, és ez azzal a kockázattal jár, hogy e bankok kevésbé tudják támogatni kelet-európai érdekeltségeiket. A Fitch szerint így az euróövezeti járvány átterjedhet a közép-kelet-európai bankokra.
A hitelminősítő elemzése szerint a nyugat-európai anyabankoktól érkező finanszírozás csökkenése a legnagyobb kockázat, amely az euróövezeti válság további mélyülése esetén a közép-kelet-európai térségre hárulhat. Ha a nyugat-európai bankok “a még kontrollálhatónál nagyobb ütemben” elkezdik visszavonni térségi érdekeltségeik finanszírozását, akkor egy újabb Bécsi Kezdeményezésre lenne szükség annak megakadályozása végett, hogy a Nyugat-Európában jelentkező pénzügyi stresszhelyzet Kelet-Európában rendszerszintű válságot okozzon – állt a Fitch hét eleji londoni elemzésében.

A Fitch Ratings is kiemelte a feszesebbé váló tőkemegfelelési követelményeket, amelyek a cég szerint erősítik annak kockázatát, hogy a nyugat-európai bankok nem tudják majd szükség esetén finanszírozni közép-kelet-európai érdekeltségeiket. A hitelminősítő szerint növekszik annak a rizikója is, hogy a nyugati tulajdonos bankok ebben a helyzetben esetleg megpróbálják eladni keleti leánybankjaikat.

forrás: MTI

A hitelkonstrukció előnyei az ügyfél számára:
1. Nincs árfolyamkockázat, mert az aranynak van meghatározott árfolyama.
2. Nem forog veszélyben az ingatlan.
3. Esetleges nemfizetés esetén az önerő valamennyi fedezet nyújt.

A hitelkonstrukció hátránya az ügyfél számára:
1.Az arany aktuális árfolyamát a pénzintézet állapítja meg.
2. Ha növekszik az arany árfolyama, és az ügyfél nem tud fizetni, akkor duplán veszít, mert a pénzintézet a vételi, nem pedig a jelenlegi árfolyamon állapítja meg az arany árát.

Előnyök és hátrányok a bank számára:
1. Az arany jelen pillanatban értékállónak tűnik, tehát még jobban is járhat a pénzintézet, ha nem készpénzben kéri az önrészt.
2. Az arany árfolyam-növekedéséből származó haszon a banknál marad.
3. Ha csökken az aranyárfolyam, a bank veszít, kockázata növekszik és ezt – az eddigi gyakorlattól eltérően- nem háríthatja át az ügyfélre.

Ezen tények ismeretében mindenki döntse el, hogy szeretne-e élni ezzel a hitellehetőséggel.