A Budapest Alapkezelő szakértői szerint a magyar gazdaság idén recesszióban lesz, egyedül az export teljesít kedvezően. A pozitív külső egyensúly ellenére a nagy külső adósság sérülékennyé teszi az országot – húzta alá a befektetési igazgató. Ha a privátszektor és az állam külső adósságát együtt számoljuk, akkor annak összege eléri a magyar GDP 160 százalékát – fűzte hozzá.

Duronelly Péter szerint a beruházások visszaesésése  várhatóan 5 százalékot ér el 2012-ben, az éves infláció pedig 5 százalék fölött lesz.

Kiemelte: a jelenlegi feltételek mellett a magyar államadóság-pálya nem finanszírozható, de ezzel egyelőre a magyar gazdaságpolitika nem számol. Úgy vélte: az ország külső megítélésében, a kamatfelárak és a CDS-árazásában nem az ország folyó fizetési mérlegének alakulása, sokkal inkább a magas külső adósság játszik meghatározó szerepet.
Aláhúzta: a magyar állampapírok hozama a mérlegproblémák, a magánszektor és az állam együttesen hatalmas külső adóssága miatt magas és magasan van a magyar CDS felár.

Kifejtette: ha a mostani trendek esetleg megfordulnának, és a feltörekvő piacok állampapírjaiba fektető alapokba a jelenleginél kevesebb tőke áramlana, az nagy gondot jelentene a magyar államadósság finanszírozásában is. Ha egy ilyen esetben az ország nem rendelkezik egy védőhálóval, “akkor elszállunk, mint a győzelmi zászló” – mondta maliciózusan Duronelly Péter.

forrás: MTI

A hatóság a jövőben különböző mutatók alapján pontosítja majd most közzétett irányelveit, emellett a pénzintézeteket arra buzdítja, hogy azok saját maguk értékeljék és osztályozzák ügyfeleik üzleteinek környezetre és társadalomra gyakorolt hatását. Azt egyelőre nem részletezték, ezt milyen irányvonalak mentén tartják elképzelhetőnek.

A pénzintézeteknek a jövőben az általuk finanszírozott külföldi befektetések kezelésén is szigorítaniuk kell, biztosítva azt, hogy azok megfelelnek-e a célországban érvényes környezeti, egészségügyi és biztonsági szabályoknak – véli a CBRC. Ez azért különösen fontos, mert a kínai külföldi befektetések volumene évről évre nő, a kínai cégek környezettudatossága azonban nemzetközi összehasonlításban még éretlen.

A “zöld hitelek” terén ugyanakkor már érezhető a trendváltás. A kínai fejlesztési bank tavaly összesen 658 milliárd jüan (23 ezer milliárd forint) értékben finanszírozott környezetvédelmi, energiabarát projekteket, ami az összes hitelezés csaknem 13 százalékát jelenti.

forrás: MTI

A pénzintézet 2011 decemberében és hétfőn küldött leveleiben ultimátumot adott: 10 milliárd forint értékű, egyösszegű kötvényvisszaváltás megvalósítása esetén hajlandó változtatni a közte és az önkormányzat között lévő szerződés feltételein. Ez a 2006-ban kibocsátott, akkor 12 milliárd forint értékű kötvény közel tízéves törlesztésének felel meg – áll a politikus MTI-hez eljuttatott közleményében.

Lázár János szerint az Erste Bank ultimátuma irreális, megvalósíthatatlan. Nincs olyan magyar önkormányzat, amely 10 milliárd forint szabadon felhasználható készpénzzel rendelkezik. A bank nyilvánvalóan visszaél erőfölényével a devizaárfolyam ingadozása miatt kiszolgáltatott helyzetben lévő, gyenge önkormányzattal szemben, ugyanazt teszi, mint a lakáshiteleik megnövekvő törlesztőrészleteivel küzdő magyar polgárokkal tette.

A politikus rámutatott, a város a hatályos szerződésnek megfelelően megkezdte a 2006-ban kibocsátott kötvény kamat- és tőketörlesztését, sem elmaradása, sem tartozása nincs a bank felé, mindezek ellenére a pénzintézet által adott ultimátum egyértelmű jelzés arra: “a hódmezővásárhelyi polgárok közössége nem partner, hanem adós az Erste Bank számára”, akiket nem segíteni, hanem sarcolni kell.

Az önkormányzat álláspontja szerint egy egész Európát sújtó nemzetközi pénzügyi válság idején a bankoknak is részt kell venniük a kárenyhítésben, a terhek viselésében, fokozottabban együtt kell működniük ügyfeleikkel annak érdekében, hogy a közöttük lévő üzleti viszony mielőbb és mindkét fél számára elfogadható mértékű veszteség mellett rendeződjön. Ausztriában minden bizonnyal ez így is történik.

Lázár János közölte, a város közgyűlésétől a csütörtöki ülésen azt fogja kérni, hogy a testület soron kívüli sürgősséggel tárgyalja meg a kialakult helyzetet, és alakítsa ki álláspontját, melyre javaslatot tesz.

A hódmezővásárhelyi önkormányzat tavaly december 29-én fordult levélben az Erste Bankhoz a 2006-ban zárt körben kibocsátott svájci frank alapú kötvény kapcsán keletkező árfolyamveszteség megosztását kérve a pénzintézettől. Az önkormányzat 2006-ban 694 darab 100 ezer svájci frank névértékű kötvényt bocsátott ki. Az akkor 173,41 forintos árfolyamhoz képest decemberben a svájci frank árfolyama meghaladta a 251 forintot.

forrás: MTI

A cég becslése szerint a tavalyi negyedik negyedévben az előző azonos negyedévvel összevetve a világgazdaság GDP-értéke valószínűleg csak 2,2 százalékkal nőtt, jóllehet “kezdetben még úgy tűnt”, hogy az így számolt éves globális GDP-növekedés elérheti a 3,7 százalékot.

A JP Morgan közgazdászai a jelenlegi kilátások alapján azzal számolnak, hogy a tavalyi negyedik negyedévvel összevetve az idei utolsó három hónapban is 2,2 százalékkal lesz magasabb a világgazdasági szintű GDP-érték.

A ház előrejelzése szerint ha a világgazdasági növekedés újból lendületbe is jönne az idén, élénkítve a világkereskedelmet és a kockázatvállalási hajlamot, a globális devizatartalék ebben az esetben is legfeljebb “mérsékelt” ütemben, 10 százalékkal gyarapodna, ami azt jelentené, hogy a tartalékok összege 2012 végére valamivel 11.500 milliárd dollár fölé emelkedne.

A JP Morgan adatai szerint tavaly októberben a globális devizakészletek összértéke 10.300 milliárd dollár volt; ebből 8200 milliárd jutott a felzárkózó térségi országokra, ezen belül Kína tartalékai 3300 milliárd dollárnak feleltek meg.

A ház kimutatása szerint a dollár részaránya a globális devizatartalékokban a hosszú távú folyamatoknak megfelelően változatlanul kétharmad körül mozog. Az elemzés szerint a dollár aránya a tavalyi harmadik negyedévi adatok alapján 64,8 százalék, az euróé 27 százalék, az angol fonté 4,1 százalék, a japán jené 4,0 százalék, a svájci franké 0,1 százalék volt.

forrás: MTI

Tavaly év végére megközelítette a százezret a fix árfolyamon végtörlesztő családok száma. A végtörlesztés céljára fordított hitelkiváltó forinthitelek száma majdnem elérte a 17 ezret – derül ki a PSZÁF összesítéséből.

Tavaly szeptember 29. és december 31. között 94 337 darab devizaalapú ingatlancélú kölcsön fix árfolyamú végtörlesztése történt meg a pénzügyi szektorban a kereskedelmi bankoknál, szövetkezeti hitelintézeteknél és pénzügyi vállalkozásoknál a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (PSZÁF) beküldött piaci adatok alapján.

A már teljesített végtörlesztések piaci árfolyama 642,1 milliárd forint volt, azonban az ügyfeleknek fix árfolyamon ebből csak 468,0 milliárd forintot kellett kifizetni. A kettő különbözete, azaz mintegy 174 milliárd forint volt december végéig a pénzügyi intézmények vesztesége. A ténylegesen végtörlesztett fogyasztókkal párhuzamosan év végéig jelentősen nőtt a végtörlesztési szándékukat bejelentő ügyfelek aránya is: ezek szerződéseinek száma és ingatlancélú hiteleik volumene mintegy kétszerese a már végtörlesztettekének. Ez jelentős bizonytalansági tényező a hitelező szektornak az elkövetkező időszakban.

A már kifizetett fix árfolyamú végtörlesztések 97 százaléka svájci frank alapú ingatlancélú hitelhez kötődött, az euró és a japán jen alapú kölcsönök száma 1, illetve 2 ezerre rúgott. A végtörlesztés kapcsán visszafizetett ingatlanhitelek átlagos összege 5,0 millió forint volt, s a legtöbb hitelt a kereskedelmi bankoknak végtörlesztették az ügyfelek. A bankoknál és a takarékszövetkezeteknél egyaránt a teljes hitelállomány valamivel több, mint egytizedét fizették vissza. A pénzügyi vállalkozásoknál 8,5 millió forint volt a végtörlesztett ingatlancélú hitelek átlagos nagysága, de csak az állomány 5 százalékánál történt visszafizetés.

2011 folyamán a fix árfolyamú végtörlesztésekhez szükséges forrás döntő részét, több mint 80 százalékát az ügyfelek saját megtakarításaikból teremtették elő. A hitelintézetek tavaly december végéig 16 865 darab hitelkiváltó forinthitelt folyósítottak e célra, amelyek együttes összege megközelítette a 88,5 milliárd forintot. Ezen belül a takarékszövetkezetek által nyújtott forinthitelek száma 4 864 darab, teljes összege pedig 25,1 milliárd forint volt.

Az összes folyósított hitelkiváltó forinthitel közül 43,0 milliárd forintot a pénzügyi szervezetek saját korábbi adósaiknak, 45,5 milliárd forintot viszont más pénzügyi szervezet adósainak nyújtottak. Miközben a hitelkiváltó forinthitelek átlagos összege 5,3 millió forint volt, ehhez képest különösen magas, 18,6 millió forint volt a pénzügyi vállalkozások által e célra nyújtott hitelek átlagos mértéke.

forrás: PSZÁF

Első lépésként meg kell növelni a munka költségeit: nyersanyagárak, munkabér, szociális juttatások. Ebben jó partnerek lehetnek a szakszervezetek, amenniyben nem kérnek túl nagy béremelést, valamennyit azonban igen.
Második lépésként el kell érni, hogy a megnövelt költségeket a cég leírhassa nyereségéből azaz adómentessé tehesse. Minden évben egyre nagyobb összget írhat le a vállalat.
Harmadik lépésként meg kell emelni a management fizetését, bónuszait. Egyrészt azért, hogy ne pofázzanak, másrészt azért, hogy ezen kiadásokat is le lehessen írni az adóból.
Negyedik lépésként meg kell teremteni az ipari és pénzügyi lobbi szövetségét. A bankárok iparvállalatokat vesznek, az ipari vállalatok pedig banki részvényeket. Strómanokon keresztül.
Ötödik lépésként mesterséges igényt kell kreálni az általunk gyártott termékre, szolgáltatásra, mind lakossági mlnd közösségi szinten. Erre jó a sajtó.
Hatodik lépésként, mikor a fogyasztás beindult, emelni kell a termékek, szolgáltatások árát, valamint csökkenteni a munkabérek reálértékét, hogy a munkavállalók egyre nagyobb áldozatokra kényszerüljenek a fogyasztási színvonal fenntartása érdekében.
Hetedik lépésként ,mikor a bérből élő már nem bír fizetni, hitelezési hullámot kell elindítani. A nyersanyagköltségeket pedig folyamatosan növelni. A köztestüleket is bele kell hajszolni a hitelfelvételbe. A hitelt pedig olyan felételekkel kell nyújtani, hogy biztosan ne tudja fizetni a kedves balek.
Nyolcadik lépésként az eladósodott embereknek újabb hiteleket kell nyújtani. Az eladósodott magánember kevesebbet fizet az államnak, előbb-utóbb tehát az állami szféra is úszni fog az adósságban. Utolsó lépés: a nemzetközi szervezeteken keresztül hitelt nyújtunk az államnak.

Rosenthal úr mindezt őszintén elmondta, feltárta, vagy inkább: arrogánsan eldicsekedett vele. A haverjainak ez nem tetszett. Mert a pénzügyi rendszer nem az őszinteségen alapul. Az nem való oda.

Neil Shearing, a City egyik legnagyobb gazdasági-pénzügyi elemzőcége, a Capital Economics felzárkózó térségi főközgazdásza befektetőknek összeállított áttekintésében felidézi, hogy az osztrák felügyeleti hatóságok e hét eleji rendelkezése szerint a közép-kelet-európai piacon jelenlévő osztrák bankoknak már 2013 januárjára – a végső határidő előtt hat évvel – teljesíteniük kell a szigorított Bázel-III.-as tőkemegfelelési előírásokat, emellett biztosítaniuk kell, hogy keleti érdekeltségeik kinnlevőség-betétállomány rátája az új folyósítások esetében a jövő évtől nem haladhatja meg a 110 százalékot.
Shearing ez utóbbival kapcsolatban kiemeli, hogy a legtöbb kelet-európai piacon az osztrák bankérdekeltségek a 110 százalékos limit felett járnak, és bár a rendelkezés természetesen nem a már folyósított hitelek beszedését jelenti, a nagybani finanszírozási források szűkössége miatt azonban az új előírás azzal jár, hogy a hitelkondíciók “rendkívül szűkösek” maradnak, főleg Magyarországon és a Balkánon.

A Bázel-III.-as tőkefedezeti előírás teljesítési határidejével kapcsolatos rendelkezésről a Capital Economics vezető londoni elemzője úgy vélekedett, hogy az osztrák bankok tőkemegfelelési rátaemelésének egyik módja a keleti érdekeltségek finanszírozásának csökkentése. A kelet-európai leánybankok számára ez azt jelentené, hogy csökken a portfolióikban lévő nagy mennyiségű, rövid futamú adósság megújításának elsődleges refinanszírozási forrása.
Shearing szerint ebben a helyzetben a kelet-európai bankérdekeltségeknek két lehetőségük van: vagy más finanszírozási forrást találnak – szélsőséges esetben ez lehet akár a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is -, vagy még tovább szigorítják hitelezési kondícióikat.

A Capital Economics vezető térségi szakértője szerint mindazonáltal a közép-kelet-európai leánybankok el tudnák viselni azt is, ha az osztrák tulajdonos bankok kizárólag a keleti érdekeltségek finanszírozásának visszafogásával növelnék tőkemegfelelési rátáikat. A ház becslése szerint a tulajdonosi finanszírozás csökkenésének lehetséges mértéke a teljes banki vagyonérték 1-2 százalékát tenné ki Magyarországon, Romániában, Horvátországban és Csehországban, vagyis a leginkább érintett térségi piacokon.

A Capital Economics felzárkózó piaci főközgazdásza szerint azonban más nyugat-európai országok is követhetik Ausztria példáját. Emellett az is egyértelmű, hogy a nyugati tulajdonos bankok – szembesülve a hazai piacaikon fenyegető pénzügyi válság kockázatával – maguk is mind kevésbé hajlandók kiállni keleti érdekeltségeik mellett – áll Shearing elemzésében.
A cég vezető elemzője szerint az igazán nagy aggodalom forrása az a lehetőség, hogy az euróövezeti válság miatt befagy a bankközi piac – csakúgy, ahogy a Lehman Brothers amerikai bankcsoport három évvel ezelőtti összeomlása után történt -, és ha ez bekövetkezik, “halványnak tűnnek” egy újabb Bécsi Kezdeményezés esélyei.
A Bécsi Kezdeményezés alapján – amelynek kialakításában a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak (EBRD) és az IMF-nek kulcsszerepe volt – a Lehman csődjét követő piaci pánikhelyzetben a nyugat-európai bankok kötelezettséget vállaltak kelet-európai érdekeltségeik finanszírozásának fenntartására.
A Capital Economics néhány napon belül a második nagy citybeli ház, amely felhívja a figyelmet arra a kockázatra, hogy gyengülhet a kelet-európai bankérdekeltségek nyugati tulajdonosi finanszírozása.
A Fitch Ratings – a legnagyobb európai hitelminősítő – befektetők számára a héten összeállított átfogó elemzésében is az állt, hogy az euróövezeti bankokra egyre nagyobb pénzügyi nyomás nehezedik, és ez azzal a kockázattal jár, hogy e bankok kevésbé tudják támogatni kelet-európai érdekeltségeiket. A Fitch szerint így az euróövezeti járvány átterjedhet a közép-kelet-európai bankokra.
A hitelminősítő elemzése szerint a nyugat-európai anyabankoktól érkező finanszírozás csökkenése a legnagyobb kockázat, amely az euróövezeti válság további mélyülése esetén a közép-kelet-európai térségre hárulhat. Ha a nyugat-európai bankok “a még kontrollálhatónál nagyobb ütemben” elkezdik visszavonni térségi érdekeltségeik finanszírozását, akkor egy újabb Bécsi Kezdeményezésre lenne szükség annak megakadályozása végett, hogy a Nyugat-Európában jelentkező pénzügyi stresszhelyzet Kelet-Európában rendszerszintű válságot okozzon – állt a Fitch hét eleji londoni elemzésében.

A Fitch Ratings is kiemelte a feszesebbé váló tőkemegfelelési követelményeket, amelyek a cég szerint erősítik annak kockázatát, hogy a nyugat-európai bankok nem tudják majd szükség esetén finanszírozni közép-kelet-európai érdekeltségeiket. A hitelminősítő szerint növekszik annak a rizikója is, hogy a nyugati tulajdonos bankok ebben a helyzetben esetleg megpróbálják eladni keleti leánybankjaikat.

forrás: MTI

A testület megítélése szerint a forint leértékelődése az elmúlt időszakban nincs összhangban a magyar gazdaság fundamentumaival – tette közzé az MNB honlapján. Hozzáteszik ugyanakkor, hogy az árfolyam gyengülése rontja az inflációs kilátásokat, és a gazdasági szereplők mérlegalkalmazkodási kényszerét is erősíti.

A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa kedden nem kamatdöntő ülést tartott. Piaci vélemények azonban nem zárták ki, hogy a jegybank rendkívüli kamatemelésről dönthet. A testület ezt a várakozást nem teljesítette, de az ülésről kiadott sajtóközlemény a megszokottnál jóval hosszabban ismertette a tanács álláspontját.
Kifejtették: az elmúlt hetekben az eurózóna adósságválsága következtében az európai pénzügyi piacok szinte minden szegmensében jelentősen emelkedtek a kockázati felárak, ami a közép-kelet-európai régió országaiban az árfolyam gyengülésével is együtt járt.

A túlzott adósságot felhalmozó országok nem kerülhetik el a költségvetési megszorítást, a belföldi kereslet visszafogásával együtt járó gyors alkalmazkodást. Magyarországon ez a folyamat már évekkel korábban megkezdődött, így előtte jár azoknak az országoknak, amelyekben most kell meghozni a költségvetési helyzet egyensúlyának helyreállításához szükséges fájdalmas döntéseket.

Magyarországon a belföldi megtakarítások jelentős növekedése révén immár tartósan többletet mutat mind a folyó fizetési mérleg, mind az ország nettó finanszírozási képessége. A kormány erős kötelezettséget vállalt a 3 százalék alatti költségvetési hiánycél mellett. Az erős kormányzati és külső pozíció megteremti az alapját az eladósodottság leépítésének. Ezért a monetáris tanács nem tartja indokoltnak, hogy az eurózónában kialakult adósság-fenntarthatósággal kapcsolatos aggodalmak a magyar gazdaságra is átterjedjenek, és leértékelődési nyomást gyakoroljanak az árfolyamra.

A monetáris politika a kiszámíthatóság fenntartásával, az árak és a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosításával tud hozzájárulni a gazdaság kilábalásához, a befektetéseket és munkahelyteremtést ösztönző gazdasági környezet megteremtéséhez.

Meg kell érteni a mechanizmust

Ám, mint tudjuk, a pénzügyi szféra kreativitása kimeríthetetlen. Az OTP Bank kitalált és működtet egy új konstrukciót, melynek neve: előhitel.
A hitel összeg maximum 2 millió forint, a futamidő 54 hónap. A hitel célja pedig csak és kizárólag lakásvásárlás lehet. A hitelkonstrukción állami támogatás nincs.
Felvetődik persze a sükebóka ügyfélben, hogy hogy a fenébe lesz valakinek 2 millió forintból  szép új lakása. A válasz: meg kell érteni a mechanizmust. A módszert. A működést. S ha ez megtörtént, akkor rájövünk, hogy nem is annyira rossz ez a hiteltermék, mint amilyennek hangzik.

A következőről van szó: a hitel mellé szépen elindítunk egy fantasztikus lakástakarékpénztári megtakarítást. Párhuzamosan fut tehát a hitel és a megtakarítás. Ám a fentebb említett futamidő, azaz 54 hónap alatt, nem kell fizetni, csak a lakástakarékpénztár havi részletét. A hitel törlesztőrészlete ez alatt az idő alatt nulla.
Egyszóval: a pénzintézet, mely hitelt is folyósít, LTP-t is működtet, egy párhuzamosan futó rendszerben meghitelezi az ügyfélnek a lakás-takarékpénztári befizetést 54 hónapra, azaz több, mint három évre. Voltaképpen erről szól ez a hitel-csinálmány.

Két haszon egy kuncsaftból

De mi értelme ennek az egésznek?-tehetjük fel a kérdést. Miért kell ezt így megbonyolítani? Miért nem mondja azt a bank, hogy nem kell hitelt felvenni, három évig fizetem az LTP-det, és rendben vagyunk? Hát azért, mert így, hogy egy ügyfél nevén két pénzügyi termék fut párhuzamosan, a bank kétszeres hasznot lát viszont egy kuncsaftból. Neki kétszeresen kamatozik a pénz. Az ügyfél pedig azt nyerheti ezen a konstrukción, hogy a hitellel párhuzamosan fut neki egy megtakarítás. Aminek hozama ugyan semmise, de legalább nem vész el, még mindig jobb, mintha nyaralásra költené.

Nem rossz hitel, de…

Nem rossz hitel tehát az előhitel, de struktúrájának átlátása még gyakorlott pénzügyi szakemberek számára is gondot okoz. Mit szóljon akkor a pénzügyekben járatlan hiteligénylő!
Azt gondolom, ha forinthitelt szeretnénk igényelni, lakásvásárlás céljából , vannak ennél egyszerűbb, és mindkét fél részére átláthatóbb konstrukciók is.
De ez csak egy magánvélemény…